Július elsején nevezték ki főorvosnak, éppen egy évtizede kezdte el a szemészeti szakambulancia megszervezését a cukorbetegek számára Zalaegerszegen. Dr. Kiss Katalin szemészorvost a diabétesz lehetséges szemszövődményeinek megelőzéséről és gyógyításáról kérdeztük.
„A reményt soha sem szabad feladni”
Miért fordult a cukorbetegek szemészeti problémái felé?
- A szakvizsgám után kerestem a helyem a szemészeti osztályon. Mikor főorvosom, Szalczer Lajos feltette a kérdést, hogy ki szeretne a cukorbetegekkel foglalkozni, azonnal jelentkeztem. Már vártam erre a kérdésre. Talán az sem véletlen volt, hogy a szakvizsgámon a diabéteszes retinopátia tételt húztam.
A cukorbetegség a munkaképes korú lakosság vezető vaksági oka Magyarországon. Ebből bárki gondolhatja, hogy a szemészeti diabetológia nem tartozik a sikerágazatok közé. A szürke hályogot operáló ügyes kezű szemészek 10-15 perc alatt csodát művelnek. Az én területemen is vannak sikerek, de ezek időegysége nem percekben, hanem hónapokban, években mérhető, ezért nem látványos. Miután harmadik fiam megszületett, és két év kihagyás után tartottam újra szemfenék-vizsgálatot betegeimnél, akkor tapasztaltam munkám eredményét, és megnyugodtam. Érdemes volt dolgoznom.
Ha a beteg éleslátásának helyét nem érintik az elváltozások, akkor semmit nem vesz észre belőlük, teljesen panaszmentes. Ha én ennek ellenére lézerrel kezelendő bajokat találok az ideghártyáján, akkor vakon kell bíznia bennem, mert nincs objektív, kézzel fogható eredményem, mint mondjuk egy laborlelet, belgyógyász kollégáim kezében. Köszönöm minden eddigi kezelt betegemnek, a feltétlen bizalmat!
A diabéteszes retinopátia egy idő után nyugalmi állapotba kerül, nem romlik tovább, de nem is javul. Az angol szakirodalom ezt „burnt out”-nak kiégett retinopátiának nevezi. Eddig kell nekem elnavigálnom a betegeket úgy, hogy a lehetséges legtöbb látásuk maradjon meg. Ez idő alatt gyakran találkozunk, mint embereket is megismerem őket. Közös a célunk és a feladatunk, csak együttműködve győzhetünk.
Elkerülhető-e vagy időben kitolható-e a retinopátiás szövődmény?
- A cukorbetegség késői, kisereket érintő szövődményei közé tartozik a retinopátia. Minimum 5 cukorbetegen eltöltött év kell hozzá, hogy megjelenjen. Teljesen nem kerülhető el, mert 30 éves betegségtartam után majdnem biztosan látható, de nem mindegy, hogy milyen fokban. A szemfenéki kép sohasem az aktuális vércukorértékkel mutat összefüggést. A korábbi évek, akár évtized értékeivel viszont annál inkább. Jó anyagcserekontrollal, a vérnyomás és a vérzsírok szintjének normalizálásával megjelenésének ideje kitolható, a súlyosbodás lassítható.
Meg lehet-e még menteni a látást, ha későn észlelik a bajt?
- Ha a diabéteszes retinopátiát egy szánkópályához hasonlítjuk, akkor a kezeléstől várható eredmény attól függ, hogy a szánkó milyen mélyre jutott le a lejtőn. A reményt soha sem szabad feladni, mindig van út felfele, de az elérhető csúcsot a kiindulási állapot határozza meg. Ezért kell rendszeresen ellenőrzésre járni, hogy hatékonyan lehessen kezelni, időben operálni. Az egyik szemen az elváltozások mindig előbbre tartanak, mint a másikon. Ha a rosszabbikat esetleg már nem, a jobbikat meg lehet még menteni.
Milyen elváltozásokat okozhat a szemben a magas vérnyomás?
- A magas vérnyomás az ideghártya kis artériáinak szűkületét okozza. Ebből következik az idegrostréteg oxigén- és tápanyaghiánya, ami csúkolt vérzéseket, lipoprotein lerakódást, ideghártya-vizenyőt eredményez. önmagában látásromláshoz ritkán, csak extrém magas értékek esetén vezet. A cukorbetegség szövődményeit azonban legalább olyan mértékben rontja, mint maga, a magas vércukor. Ha a cukorbetegség miatt károsodott kiserek falára nagy nyomás nehezedik, több vérzés alakul ki, vizenyő keletkezik. Az éleslátás helyén úgy jön létre a diabéteszes maculopátia, amely a látásromlás legnehezebben uralható oka. Egy cukorbetegnek az elérendő vérnyomásértéke: 130/80 Hgmm.
Hogyan lehetne szűréssel elejét venni a súlyos szemszövődményeknek?
- Nem lehet elégszer elmondani, hogy egy cukorbetegnek - panaszmentesen is - évente el kell mennie célzott szemészeti vizsgálatra.
Júniusban Londonban töltöttem egy hetet a világ egyik legnagyobb szemklinikáján, a neve Moorfields Eye Hospital. Az ottani szűrés rendszere teljesen más, mint nálunk. Ha a háziorvos felállítja valakinél a cukorbetegség diagnózisát, azt egy központi regiszterbe kell bejelentenie, amelyet a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) működtet. Ez a szolgálat gondoskodik a szűrésről: a beteg levélben időpontot kap a területileg illetékes szűrőállomásra. Ha nem jelenik meg, akkor újra. Ott azután ellenőrzik a látásélességét (szemüveget nem írnak, az az optikus feladata), és szembogártágítás után mindkét szeméről két fotót készítenek. Ezeket egy központi számítógépben tárolják. A képeket az elsődleges szűrő (aki nem orvos) értékeli, és eldönti, hogy mikor kell a betegnek újra visszajönnie. Ha nincs semmilyen elváltozása, akkor egy év múlva, ha van de nem súlyos, akkor fél év múlva. Ha bármi kérdéseset talál, azt továbbküldi a másodlagos értékelőnek (aki szintén nem orvos). Ha ő sem tudja értékelni vagy súlyos elváltozásokat talál, csak akkor kerül a beteg szemorvoshoz. Ezen az úton a betegek 80-100%-a kerül szűrésre.
Magyarországon senki sem tud pontos adatokat arról, hogy a cukorbetegek hány százaléka jár szemészetre. A betegszám rohamos növekedése és az orvosok számának csökkenése miatt, nálunk is fontos lenne hasonló rendszert megvalósítani.